Fitoplazma előretörés a növénytermesztésben
Kételyek és szakmai magyarázatok
Park Inn by Radisson Hotel, Zalakaros
2026.
február 10.
8:30–15:30
független szakmai rendezvény
Miért aktuális a fitoplazma kérdése?
Napjaink veszélye számos növénykórtani károsító által kiváltott termésveszteség és járvány. Ilyen veszélyforrás, amiről nagyon keveset tudunk, a fitoplazmák csoportja. Jelenlegi bizonyítéka a szőlőben napi szinten médiatéma, a szőlő aranyszínű sárgasága. De nem csak a szőlőt érinti! A fitoplazma-fertőzések Magyarországon egyre több kultúrában jelentenek valós termelési kockázatot, pl. repcében.
Mivel gyógykezelés nem létezik, a termelők számára kulcsfontosságú:
- a megelőzés,
- a vektorok beazonosítása és az ellenük való időzített védekezés,
- a korai felismerés,
- az, hogy miként különíthető el más eredetű tünetektől,
- milyen gyakorlati lépésekkel csökkenthető a terjedés,
- és a helyes döntés: mikor menthető még az állomány, és mikor szükséges radikális lépés…
A szakmai nap célja, hogy tapasztalati és szakmai alapon, közérthetően adjon a gyakorlatban is alkalmazható tudást.
Kinek szól a szakmai nap?
- Szőlőtermelőknek, gyümölcstermesztőknek,
- Szántóföldi-, kertészeti-, és zöldségtermelőknek,
- Növényorvosoknak,
- Szaktanácsadóknak, integrátoroknak,
- Szakmai döntéshozóknak, agrárvállalkozások tulajdonosainak,
- Kutatóknak, oktatóknak.
Ajánlott mindazoknak, akik:
- már találkoztak fitoplazma-gyanús tünetekkel,
- szeretnék megelőzni a fertőzést,
- vagy biztosabb döntéseket szeretnének hozni, hogy mérsékeljék a gazdasági kockázatot.
Mit kap a részvétellel?
A rendezvényen választ kaphat többek között az alábbi kérdésekre:
- A fitoplazma-fertőzések biológiai háttere, közérthetően: melyek a fitoplazma-fertőzés jellemző tünetei? Melyek a leginkább veszélyeztetett növények? Hogyan ismerhetjük fel a fitoplazma-fertőzést terepen?
- Gyakori félrediagnosztizálások: hogyan különíthető el a fitoplazma, vírus, tápanyaghiány vagy stressz?
- Mely rovarvektorok a legfontosabbak Magyarországon? Hogy ismerjük fel azokat?
- Mikor és hogyan hatékony a vektorok elleni védekezés?- Időzítési és gyakorlati tanácsok.
- Mit tehet a termelő fertőzés gyanúja esetén? Mikor szükséges az állomány felszámolás?
- Mik a legfrissebb kutatási eredmények? Milyen gyakorlati tapasztalatok állnak rendelkezésre Magyarországon?- Jelenlegi helyzetkép és jövőkép.
Program
8:30–9:00
Gyülekező
9:00–9:10
Megnyitó
Dr. Varga Zsolt, fitopatológus, Plant-Treat Kft. és Gribek Dani, Hektár Agrármédia
9:10–9:35
Fitoplazmákról általánosságban – amit tudni érdemes róluk
Dr. Mergenthaler Emese, fitoplazmológus, HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont
9:35–10:00
Járvány a szőlőtőkék között – egy COVID-19 pandémián edzett epidemiológus szemével
Dr. Oroszi Beatrix, orvos, igazgató, epidemiológus, Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központ
10:00–10:25
A fitoplazma eredetű növényi megbetegedések, valamint a terjedésükért felelős kabóca vektorok bemutatása és országos térnyerésük elemzése
Prof. Dr. Keszthelyi Sándor, egyetemi tanár, MATE Kaposvári Campus
10:25–10:50
Kávészünet
10:50–11:15
A fitoplazmás megbetegedések korai detektációjának lehetőségei
Gerbovits Bálint, entomológus doktorandusz, MATE Kaposvári Campus
11:15–11:40
A rejtőzködő ellenség: gyomnövények szerepe a fitoplazmák fennmaradásában és terjedésében
Labant-Hoffmann Éva, gyombiológus, Növénypathyka Kft.
11:40–12:05
A repcetermesztést veszélyeztető őszirózsa sárgaság fitoplazma (AYP)
Dr. Varga Zsolt, fitopatológus, Plant-Treat Kft.
12:05–12:25
Az első közös 10 évem a Flavescence dorée-val
Dr. Bussay Dorottya, háziorvos, szőlész, a Bussay Pincészet ügyvezetője
12:25–13:30
Ebéd
13:30–kb. 15:30
Kerekasztal, pódiumbeszélgetés
Moderátor: Gribek Dani, Hektár Agrármédia
Előadók
Dr. Mergenthaler Emese, fitoplazmológus, HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont
Dr. Mergenthaler Emese, fitoplazmákkal foglalkozó növénykórtani szakember, okleveles kertészmérnök, növényvédelmi szakmérnök. Kutatóként a Növényvédelmi Kutatóintézet fitoplazmás növénybetegségekkel foglalkozó csoportjába kapcsolódott be, mely csoport Magyarországon elsőként diagnosztizálta molekuláris biológiai módszerekkel különböző termesztett növényeink fitoplazma kórokozóit. Kutatócsoportjuk elsődleges feladata a szántóföldi, gyümölcs- és dísznövény-kultúrákban súlyos gazdasági károkat okozó fitoplazmák azonosítása és karakterizálása molekuláris módszerekkel, azok biológiájának feltárása, az ellenük alkalmazható megelőzési eljárások vizsgálata, valamint új védekezési lehetőségek kidolgozása. Fontos feladatuk a Magyarországon korábban elő nem forduló fitoplazmák, és az azokat terjesztő vektorok azonosítása és jellemzése. Céljuk e betegségek terjedési útvonalainak, valamint a súlyosságuk hátterében álló tényezők feltárása, és ennek ismeretében hatékony stratégiák kidolgozása a fertőzések visszaszorítására és a terméskiesés minimalizálására.
Dr. Oroszi Beatrix, PhD orvos, epidemiológus, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának igazgatója
Orvosi diplomáját a Semmelweis Egyetemen szerezte, epidemiológiai mesterfokozatát a London School of Hygiene and Tropical Medicine intézetében. Kutatási és szakmai munkájának fókuszában a betegségek megelőzése, a járványok korai felismerése és a népegészségügyi rendszerek fejlesztése áll. A COVID–19 pandémia során szerzett tapasztalatait ma a járványügyi gondolkodás szélesebb alkalmazhatóságának bemutatására használja.
Prof. Dr. Keszthelyi Sándor, egyetemi tanár, MATE Kaposvári Campus
Keszthelyi Sándor növényvédelmi entomológus, okleveles agrármérnök, növényorvos szakmérnök. Kutatóként a szántóföldi kártevő rovarok ökológiai, kártételi aspektusait vizsgálja szabadföldi és laboratóriumi körülmények között. Kiemelt kutatási területei a kukorica és a repce kártevőközösségének összehasonlító elemzése, a rejtett életmódú kártevők non-invazív megközelítésű elemzései, valamint a raktári terménykártevők ökológiai és az ellenük irányuló fenntartható védekezési lehetőségek kutatása. Fontosnak tartja az elméleti úton elért eredmények gyakorlatba ültetését. E törekvésének megfelelően több mint 100 felkért előadást tartott szakmai szervezeteknek, számos tudományos és tudománynépszerűsítő cikk szerzője. Különösen büszke 7 írt és szerkesztett entomológiai szakkönyvére.
Gerbovits Bálint, entomológus doktorandusz MATE Kaposvári Campus
Gerbovits Bálint okleveles agrármérnök, doktorandusz, növényvédelmi szakmérnök hallgató. Kutatási tevékenysége során laboratóriumi és szabadföldi körülmények között egyaránt vizsgálja a repce kártevő közösségét, valamint a rovarölő szer hatóanyagokat. Kiemelt jelentőséget fordít a felszívódó növényvédőszerek növényi életfolyamatokban kiváltott változásainak feltérképezésére, és a roncsolásmentes képalkotó technológiák növényvédelmi kutatásokban történő alkalmazására. E tématerületen elért kutatási eredményeiből ezidáig 16 magyar és nemzetközi kézirat született.
Labant-Hoffmann Éva, gyombiológus, Növénypathyka Kft.
Labant-Hoffmann Éva másfél évtizede dolgozik a kaposvári székhelyű Növénypathyka Kft. gyombiológusaként és fejlesztőmérnökeként, illetve időnként a MATE Kaposvári Campusán meghívott óraadóként is részt vesz a Gyomirtási technológiák, illetve az Integrált növényvédelem és gyomirtás tantárgyak oktatásában. Mind a munkában, mind az oktatásban kiemelt fontosságúnak tartja a gyakorlat és a tudományos élet közötti tudástranszfer megvalósítását. A fitoplazma témakörben a közelmúltban kezdett elmélyedni és nagyon sok olyan információra bukkant, amire érdemes gyakorlati szakemberként is felfigyelni.
Dr. Varga Zsolt, fitopatológus, Plant-Treat Kft.
Dr. Varga Zsolt fitopatológus, szakterülete a mikológia, amely keretében több mint 20 éve foglalkozik kórokozó gombák okozta megbetegedésekkel. A felmerülő növénykórtani problémák esetében igyekszik a válaszokat és megoldásokat a gyakorlat és tudomány ötvözésével megtalálni. Rendszeresen végez szakértő-szaktanácsadási diagnosztikai munkát egészen a szántóföldi növények problémáitól a zöldség és dísznövények betegségeinek tanulmányozásáig. Munkájáról és tapasztalatairól szakmai előadások és publikációkon keresztül rendszeresen beszámol a kutató, gyakorló és termelő szakembereknek. Pályafutása során több, mint 400 szakmai és marketing előadást tartott.
Bussay Dorottya, háziorvos, szőlész, a Bussay Pincészet ügyvezetője
Dr. Bussay Dorottya háziorvos 2014 óta, emellett a Bussay pincészet ügyvezetője. Férjével a szintén szőlő- és pincebirtokos Kis Tamással (Somlói Vádor Pincészet) együtt viszik a zalai birtokot.
A szervezőről
Dr. Varga Zsolt, fitopatológus az Ülj le mellénk… ! rendezvények ötletgazdája. A rendezvények célja, hogy a mezőgazdaság legaktuálisabb témáiban nyújtson naprakész tudományos és gyakorlati információt az érdeklődőknek, általa meghívott neves előadók részvételével. A rendezvény független, támogatóktól mentes. E fitoplazmákról szóló 2026-os szakmai napon legalább akkora érdeklődésre számítunk, mint a nagysikerű 2025-ös eseményen, mely a forgatásnélküli talajművelés növényvédelmi aspektusaival foglalkozott.
Gyakorlati információk
Helyszín: Park Inn by Radisson Hotel, Zalakaros Időpont: 2026. 02.10.
Időtartam: 8:30- kb. 15:30
Részvételi díj: A szakmai nap támogatóktól mentes, független szervezés. A részvétel díj nettó 28.000 Ft + 27%-os ÁFA. A részvételi díj a konferencia napon az ellátást (büfé, ital, kávé, ebéd), a szakmai informálását és az egyedi közösség részvételt tartalmazza.
Jelentkezési határidő: 2026.02.06.